Tájékoztató pilóta nélküli légijárművel végrehajtandó műveletek 2017 január 1. napjától hatályba lépő engedélyezési eljárásról
Felkerült az NKH Légügyi Hivatal honlapjára a Pilóta nélküli légijárművel végrehajtandó műveletek 2017 év január hó 01 napjától hatályba lépő engedélyezési eljárásáról szóló tájékoztató.
(Update: eredeti cikk a fenti linkelt oldalon volt olvasható, jelenleg a Letölthető dokumentumok, formanyomtatványok oldalunkról letölthető, forrás: NKH)
A légtérigényléshez szükséges aktuális dokumentumok letölthetőek a DOE honlapjáról is a "Letölthető dokumentumok, formanyomtatványok" menüpont alól
Az eseti légtér kérelmeket a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztályához kell eljuttatni, melynek elérhetőségei az alábbiak:
Cím: H-1055 Budapest, Balaton u. 7-11.
Postacím: H-1885 Budapest, Pf. 25.
Telefon: +36-1-4741469
Fax: +36-1-4741404
E-mail: hm.alf@hm.gov.hu
Forrás: www.doe.hu
Kersekedelmi repülés hivatalos módja:
1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről
A magyar légtér igénybevétele
6. § (1) A magyar légteret az a légi jármű veheti igénybe,
a) amely felségjellel és lajstromjellel, illetőleg jogszabályban meghatározott egyéb azonosító jelzéssel
rendelkezik, továbbá
b) amelynek vezetője a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság által kiadott szakszolgálati
engedéllyel rendelkezik, lajstromozásra nem kötelezett légijármű esetében a jogszabályban meghatározott
feltételeknek megfelel.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett feltétel nem vonatkozik a kiképzés ideje alatt légijárművezető-
növendék által vezetett légi járműre.
(3) Külföldi polgári légi jármű a magyar légteret az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel, nemzetközi
szerződés alapján, ennek hiányában a légiközlekedési hatóság előzetes engedélyével veheti igénybe.
(4) Az ellenőrzött légtérben történő repülésekhez - ideértve az olyan külföldi légijárműnek a magyar légtérbe
való berepülését is, amely számára a magyar légtér használatát nemzetközi szerződés, illetőleg a (3) bekezdésben
meghatározott engedély lehetővé teszi - légiforgalmi irányítói engedély szükséges. Nincs szükség légiforgalmi
irányítói engedélyre a légvédelmi készenléti repüléshez.
(5) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai
légügyi hatóság engedélyével repülhet a magyar légtérben az a légi jármű, amely vezető nélküli repülésre
alkalmas, továbbá a jogszabályban meghatározott repülőmodell, illetve repülőeszköz. Lakott terület felett
a modellrepültetés a légiközlekedési hatóság engedélyén túlmenően csak a helyi önkormányzat által
feladatkörében kiadott rendeletben kijelölt területen és feltételek mellett hajtható végre.
……………
A légi jármű lajstrom
12. § (1) A magyar polgári légi jármű - a jogszabályban légi járműnek minősített repülőmodell, az
ejtőernyő és a személyzet által vezetett egyéb repülőeszköz kivételével - a légiközlekedésben akkor vehet
részt, ha a légiközlekedési hatóság Magyarország Állami Légi jármű Lajstromába (a továbbiakban:
lajstrom) felvette. A légiközlekedési hatóság a lajstromba vételről lajstromozási bizonyítványt és lajstromjelet
ad ki.
(2) A magyar állami légi járművet a katonai légügyi hatóság veszi nyilvántartásba.
……………….
Különleges engedélyek
20. § (1) A polgári légi járművön, repülőmodellen, valamint a légiközlekedési tevékenység és
légiközlekedéssel összefüggő tevékenység során rádióberendezés - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
által külön jogszabály alapján kiadott rádióengedély megléte esetén - a légiközlekedési hatóság
engedélyével és feltételeivel tartható üzemben.
(2) Veszélyes áru, valamint a légi forgalomban részt vevő polgári légi járművön hadianyag és hadifelszerelés
a Kormány által rendeletben meghatározott engedéllyel továbbítható.
(3)
(4) Légi járművel végzett egyéb gazdasági tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság engedélye
szükséges.
……………………
Az engedély
22. § Légiközlekedési, valamint légiközlekedéssel összefüggő tevékenység - a 71. § 10. pontjának e) és h)
pontjában meghatározott tevékenység kivételével, valamint a 29. §-ban, és a 30. §-ban foglalt eltéréssel - a
légiközlekedési hatóságnak, a bajba jutott vagy eltűnt légijármű megsegítésére, illetve a katasztrófák
elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenység ellátására irányuló kutató-mentő repülés pedig a katonai légügyi hatóságnak az adott tevékenységre vonatkozó engedélyével folytatható.
………………………….
A légi jármű és a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártása, javítása,
karbantartása
29. § (1) A légi jármű és egyes légiközlekedéssel kapcsolatos eszközök gyártásához, a javítási és
karbantartási tevékenység folytatásához a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel
összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság engedélye szükséges.
(2) A légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai
légügyi hatóság az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatásának szakszerűségét, a szakmai
szabályok betartását bármikor ellenőrizheti.
(3) A polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról,
valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem
tartozó légijármű és légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz gyártásának, javításának és karbantartásának a
légiközlekedéssel összefüggő részletes szabályait a miniszter - állami légijárművek esetében a honvédelemért
felelős miniszter a miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
……………………………..
A légiközlekedési szakszemélyzet képzése
30. § (1) A légiközlekedési szakszemélyzet képzésére a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedés
tekintetében a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.
(2) Ha a jogosult az engedélyben foglalt feltételeket nem tartja meg, vagy ha a képzés színvonala vagy
biztonsága nem éri el az előírt szintet, akkor az engedélyt a légiközlekedés biztonsága érdekében a
légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság felfüggeszti vagy visszavonja.
(3) A légiközlekedési szakszemélyzet képzésének részletes szabályait a polgári légiközlekedés területén a
miniszter, az állami légiközlekedés területén - a rendészetért felelős miniszter egyetértésével - a honvédelemért
felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
31. § Az állami célú légiközlekedés tekintetében a katonai légiforgalmi irányító és a légvédelmi irányító
szakszolgálat ellátásához szükséges szakmai ismeretekre vonatkozó képzést a honvédelemért felelős miniszter
által kijelölt intézetek végzik. A képzés feltételeiről a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik.
32. § A lajstromozásra nem kötelezett légi járművek vezetőinek képzését - a légiközlekedési hatóság
engedélyével - gazdálkodó szervezet vagy repülő vagy ejtőernyős egyesület végzi, amely a képzés
feltételeiről és követelményeiről is gondoskodik.
4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet a magyar légtér igénybevételéről
A légtér igénybevétele
§ (1) A magyar légteret (a továbbiakban: légtér) légiközlekedés céljára és egyéb - nem légiközlekedési -
célra lehet igénybe venni.
(2) A légtér egyéb - nem légiközlekedési - célú igénybevételének minősül: különböző lövedékek, rakéták,
valamint olyan eszközök légtérbe juttatása, amely tömegüknél, kisugárzott energiájuknál és egyéb
tulajdonságaiknál fogva a légiközlekedés biztonságára vagy az élet- és vagyonbiztonságra veszélyt
jelenthetnek.
(3) A légtérnek a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendeletben
meghatározottaktól eltérő légiközlekedési célú vagy egyéb - nem légiközlekedési - célú igénybevételéhez
légteret kell igényelni, esetenként, meghatározott időtartamra (a továbbiakban: eseti légtér).
(4) A légteret igénylő szervezet vagy személy felelős
a) a légiközlekedési célra igényelt légtérben a légiforgalom biztonságos szervezéséért,
b) a nem légiközlekedési célra igényelt légtérben a tevékenységnek a légtér határain belül történő
végrehajtásáért.
(5) A légtérnek a (3) bekezdésben meghatározott igénybevételéhez a katonai légügyi hatóság ad engedélyt.
14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet
a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának
szabályairól
2.1.2. Minimális repülési magasságok
A fel- és leszállás eseteit, valamint a légiközlekedési hatóság engedélyét kivéve a légi jármű városok,
települések sűrűn lakott területei, vagy szabadban tartózkodó embercsoportok felett csak olyan
magasságban repülhet, amelyről kényszerhelyzet esetén a leszállás, vagy a légi jármű elhagyása a földön
lévő személyek és vagyontárgyaik indokolatlan veszélyeztetése nélkül végrehajtható.
Ezen magasságok nem lehetnek alacsonyabbak, mint a 3.4.1. és 4.1.2. pontokban meghatározottak.
……………………………
3.4. Repülési magasságok
3.4.1. A fel- és leszállás eseteit, a munkarepüléseket, az állami légi járművel különleges feladatot
végrehajtó, valamint a betegszállítással és életmentéssel kapcsolatos repüléseket kivéve VFR repülés nem
végezhető:
a) városok, települések sűrűn lakott területei és szabadban tartózkodó embercsoportok felett, a légi
járműtől mint középponttól számított 600 m sugarú körön belül található legmagasabb akadály felett
1000 lábnál (300 m) alacsonyabban;
b) az a) pontban nem meghatározott területek felett 500 láb AGL-nél (150 m) alacsonyabban a föld- vagy
vízfelszín felett, kivéve a különleges engedélyhez kötött repüléseket, a ballon repüléseket, valamint a
függővitorlázó repüléseket.
26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet
a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről
A korlátozott légtér
5. § (1) A 3. mellékletben meghatározott, a légiközlekedési hatóság engedélyével igénybe vehető korlátozott
légtér igénybevételére a légiközlekedési hatóság - a 6. § (4) bekezdés b) pont bf) alpontjában meghatározott eset
kivételével - a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 22. §-a szerinti engedéllyel rendelkező
szervezetnek adhat engedélyt.
(2) A korlátozott légtér igénybevétele iránti kérelemnek - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmaznia kell:
a) a korlátozott légtér nevét, azonosítóját,
b) a korlátozott légtér igénybevételének célját,
c) a repülés során használt légijármű típusát, lajstromjelét vagy azonosítójelét,
d) a légtér igénybevételének tervezett kezdő dátumát és időpontját UTC-ben, valamint időtartamát,
e) környezetvédelmi szempontból korlátozott légtér esetében az a)-d) pontokban foglaltakon túl, amennyiben
ismert, a repülés útvonalát és magasságát, vagy ha a tervezett repülési útvonalra és magasságra vonatkozó
információk nem állnak rendelkezésre a kérelmezés időpontjában, az igénybe venni kívánt légtérrész
oldalhatárait WGS-84 rendszerű földrajzi koordináták szerint, valamint alsó és felső határát a földfelszíntől
számítva, méterben.
(3) A korlátozott légtér igénybevételét a légiközlekedési hatóság legfeljebb harminc napra engedélyezheti. A
határozatnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon
túl - a (2) bekezdésben meghatározott adatokat kell tartalmaznia.
(4) Légi kutató-mentő repülés, mentőrepülés, rendészeti vagy bűnüldözés feladata céljából végzett repülés,
valamint valós légvédelmi repülés esetében a korlátozott légtér igénybevételéhez engedély nem szükséges.
(5) A légiközlekedési hatóság a korlátozott légtér igénybevételének engedélyezéséről kiadott határozatát
megküldi a korlátozással érintett légtérben illetékes légiforgalmi szolgálatnak.
(6) A korlátozott légtérben végrehajtott repülésekre - a korlátozást figyelembe véve - azon légiforgalmi és
repülési szabályokat, eljárásokat kell alkalmazni, amelyek a vele közös részt alkotó légiforgalmi légtérre vagy
időszakosan korlátozott légtérre vonatkoznak.………………………
Az eseti légtér igénylése
15. § (1) A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendeletben (a továbbiakban:
Korm. rendelet) meghatározott eseti légtér kijelölése iránti kérelmet harminc nappal a tervezett
igénybevétel előtt, a katonai légügyi hatósághoz kell benyújtani.
(2) Az eseti légterek kijelölése során a katonai légügyi hatóság egyidejűleg nem jelölhet ki olyan eseti
légtereket, amelyek térben és időben átfedik egymást.
(3) Az eseti légteret - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a légtér kijelölés indokául szolgáló esemény,
rendezvény időtartamára lehet kijelölni.
(4) Az eseti légteret a 15/A. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben egy évben legfeljebb két
alkalommal, alkalmanként 90 napra lehet kijelölni. Harmadik alkalommal az eseti légteret akkor lehet kijelölni,
ha ezzel egyidejűleg a kérelmező kezdeményezte az 1/A-1/D. § szerinti légtér-kijelölést.
(5) Ha
a) az eseti légtér kijelölését
aa) ellenőrzött légtérben tervezik vagy
ab) olyan légtérben tervezik, amelyben műszer szerinti repülési eljárás engedélyezett
vagy
b) a kérelmezett eseti légtér
ba) és az aa) vagy ab) alpontban meghatározott légtér magassági határai között kevesebb, mint 1000 láb (300
m) van vagy
bb) az aa) vagy ab) alpontokban meghatározott légterek oldalhatárától kevesebb, mint 2,5 NM-re (5 km)
helyezkedik el,
a kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell az illetékes légiforgalmi szolgáltató véleményét a közzétett
repülési eljárások biztonságos végrehajthatóságáról az eseti légtér kijelölése esetén, valamint a
2150/2005/EK bizottsági rendelet 7. cikkében meghatározott biztonsági elemzést a 4. melléklet 3.2. és 3.6.
pontjában foglalt tartalmi követelmények szerint.
(6) Az eseti légtér felső határát úgy kell megállapítani, hogy az 500 lábra (150 m) végződjön.
15/A. § (1) Eseti légteret a légiközlekedés biztonságának fenntartása érdekében kell kijelölni:
a) a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében, és ha a repülés nem hajtható végre a légiforgalmi légtérre
meghatározott repülési szabályok szerint, a Korm. rendelet 1. § (3) bekezdésében meghatározott esetben,
b) légi bemutatókhoz, ejtőernyős bemutatókhoz, és ha a repülés nem hajtható végre a légiforgalmi légtérre
meghatározott repülési szabályok szerint, repülősport-rendezvényekhez,
c) a külön légtér-igénybevétellel járó katonai vagy rendészeti műveletekhez,
d) gyakorló ejtőernyős ugráshoz vagy gyakorló műrepülés céljából az ATZ-vel, TIZ-zel nem rendelkező
repülőterek esetében.
(2) Az eseti légtér kijelölésére vonatkozó kérelemnek - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmaznia kell:
a) a légtér oldalhatárait WGS-84 rendszerű földrajzi koordináták szerint,
b) a légtér-igénybevétel dátumát, a kezdés és befejezés időpontját (UTC-ben),
c) az igényelt légtér alsó és felső határát,
d) a légtérigénylés indokát,
e) a légtérben a légiforgalom szervezéséért felelős személy vagy szolgálat megnevezését és elérhetőségét,
f) a légtérigénylő - a tevékenység szervezéséért - felelős személy nevét és elérhetőségét.
(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a kérelemhez mellékelni kell a 4. melléklet 2.10.
pontja szerint elkészített biztonsági felmérést, amelynek tartalmaznia kell a tervezett változtatásokkal érintett
légiforgalmi szolgálatokkal, egyéb érintett szervezetekkel történt egyeztetés dokumentációját is, valamint a
felmerülő kockázatok csökkentéséhez szükséges eljárásokat.
(4) Ha az eseti légtér kijelölésének indoka az (1) bekezdés b) pontjában vagy a Korm. rendelet 1. § (2)
bekezdésében meghatározott esemény megtartása, úgy a kérelmezőnek a légiközlekedésről szóló törvényben
előírt egyéb engedély megszerzésére irányuló eljárást az eseti légtér kijelölésére irányuló eljárással egy időben
kell megindítania.
(5) Az eseti légtér kijelölésére vonatkozó határozatnak - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmaznia kell a kérelemben megadott adatokat.
(6) A katonai légügyi hatóság az eseti légtér kijelölésére vonatkozó határozatot a légtér működésének
megkezdése előtt legkésőbb 7 nappal megküldi a légiforgalmi tájékoztató szolgálatnak közzététel céljából,
valamint a Budapest ATS Központnak.
Az eseti légtér igénybevétele
16. § (1) Az eseti légtér igénybevételének megkezdését - a határozatban engedélyezett kezdő időpontja, illetve
a b) pont esetében a szüneteltetés időpontja előtt legalább 30 perccel - a 15/A. § (2) bekezdés f) pontjában
meghatározott személy köteles a Budapest ATS Központnak megadni a következő információkkal:
a) az igénybevétel valós kezdésének időpontja (a továbbiakban: aktiválás), és a tervezett befejezés időpontja,
b) ha az igénybevétel legalább 30 percig szünetel, az ismételt aktiválás tervezett időpontja,
c) az engedélyezett eseti légtér kiterjedésének csökkentése a tényleges feladat függvényében,
d) az igénybevétel várható befejezésének időpontja, ha az korábbi a határozatban engedélyezett befejező
időpontnál.
(2) Ha az engedélyes a Budapest ATS Központnak megadott kezdési időpontot követő 30 percen belül a légtér
igénybevételét nem kezdi meg, a 15/A. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott személynek új kezdési
időpontot kell megadnia, illetve, ha a tevékenységet az engedélyezett befejezési időpont előtt befejezik, erről
azonnal tájékoztatnia kell a Budapest ATS Központot.
(3) Az eseti légteret az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti aktiválás időpontjától
a) a katonai légügyi hatóság határozatában engedélyezett befejező időpontig vagy az (1) bekezdés d) pontja
szerint bejelentett időpontig és
b) a katonai légügyi hatóság határozatában engedélyezett kiterjedésben vagy az (1) bekezdés c) pontja szerint
megadott csökkentett kiterjedésben
kell működőnek tekinteni.
(4) Az eseti légtér nem vehető igénybe
a) a határozatban engedélyezett időpont előtt,
b) a határozatban engedélyezett időponton vagy ha az (1) bekezdés d) pontja szerint a befejezés időpontját
bejelentették, akkor a bejelentett időponton túl, valamint, ha az (1) bekezdés c) pont szerint a légtér kiterjedését
csökkentették, akkor azt meghaladóan.
(5) Az eseti légtér a 15/A. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott légtérigénylő hozzájárulásával vehető
igénybe.
(6) Az ellenőrzött légtérben kijelölt eseti légtér felső magasságát az eseti légtérben üzemelő légijármű
legfeljebb 500 láb (150 m) távolságra közelítheti meg.
16/A. § Ha az eseti légteret vagy annak egy részét ellenőrzött légtérben tervezik kijelölni, a 16. § (1)-(2)
bekezdésében meghatározottaktól el lehet térni az eseti légtér kérelmezője és a Budapest ATS Központ között
létrejött, a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint.
399/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet
a légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről
1. Légi távérzékelési engedélyeztetési eljárás
1. § (1) A légi távérzékelési (a továbbiakban: távérzékelési) engedély kiadása iránti kérelmet a
honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervhez kell benyújtani.
(2) A távérzékelési engedély iránti kérelemnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvényben felsorolt adatokon kívül tartalmaznia kell:
a) a kérelmező személy (szerv) telefon- és telefax-számát, elektronikus levélcímét,
b) a távérzékelés, valamint a fel- és leszállás helyét, a tervezett repülési útvonalat térképen vagy
térképmásolaton három példányban,
c) a végrehajtás tervezett időszakát,
d) a légijármű típusát, üzemben tartójának nevét,
e) a távérzékelés végrehajtójának nevét, címét,
f) a légiközlekedésről szóló törvény alapján kiadott légi távérzékelési tevékenységi engedélyének számát,
g) a távérzékelés felhasználási célját,
h) a távérzékelés, a távérzékelő eszközök technikai paramétereit, valamint
i) a távérzékelés folyamata alatt a felvételező eszköz által vett vagy rögzített adatok, képek és jelek (a
továbbiakban együtt: távérzékelt adatok) távközlési úton való továbbítására vonatkozó kérelem előzetes
engedélyhez kötött megjelölését,
……………………(6) Olyan objektumok felett, melyek távérzékelése során minősített adatok keletkeznek, illetve annak
valószínűsíthető körzetében csak az végezhet távérzékelést, aki a távérzékelési engedélyen kívül
a) rendelkezik a minősített adat kezeléséhez a minősített adat védelméről szóló törvényben
meghatározott feltételekkel,
b) a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervével minősített adat kezelésére szerződést köt,
valamint
c) igazolja a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti állami vagy közfeladat ellátását.
………………………
(9) A távérzékelést végrehajtó személy köteles a távérzékelésről adatlapot vezetni, amelynek
tartalmaznia kell:
a) a távérzékelési engedély számát,
b) a légijármű lajstromjelét, amennyiben rendelkezik azzal,
c) a fel- és leszállás tényleges idejét, helyét,
d) a munkaterület megnevezését és az eredeti felhasználás célját,
e) a felvételező rendszer eszközeinek típusát, gyártási számát,
f) az adattároló, adathordozó típusát, a távérzékelt adatok tárolási helyét,
g) az adattároló, adathordozó eszközök azonosító számát,
h) az egyes, önálló sorszámmal rendelkező adathordozókon tárolt adatok által lefedett területek
sarokpont koordinátáit, és - ha ez lehetséges - a kezdő és a végső felvételek sorszámát, továbbá a készített
felvételek darabszámát,
i) az adattároló, adathordozó eszközök esetleges cseréjének időpontját, valamint
j) az esetleges zavaró tényezőket, melyek az engedélytől való eltérést eredményezték.
A nem nyilvános repülőtér tulajdonosának vagy üzemben tartójának engedélye, amennyiben azt az eseti légtér igénybevétele részben vagy egészben érinti. (1995. évi XCVII. törvény 41. § (8) bekezdés alapján)
Képviseletre való meghatalmazás, amennyiben nem a jogi személy képviseletére jogosult személy jár el.
3000Ft értékű általános tételű eljárási illeték, illetékbélyegen, amennyiben a kérelem előterjesztője nem állami szerv, vagy nem társadalmi szervezet.
Amennyiben a légtérigénylés indoka gyakorló ejtőernyős ugrás vagy műrepülés az ATZ-vel, TIZ-zel nem rendelkező repülőterek esetében, a magyar légtér légi közlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007 (III.1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet (továbbiakban: Rendelet) 15/A. § (3) bekezdésben meghatározott biztonsági felmérés.
Amennyiben az eseti légtér ellenőrzött légteret, vagy olyan légteret érint, ahol műszer szerinti repülési eljárás engedélyezett, illetve ha a kérelmezett légtér ezen légterek oldalhatáraitól kevesebb, mint 2,5NM-re (5km) helyezkedik el, vagy a magassági határaik között kevesebb, mint 1000láb (300m) van, akkor a Rendelet 15. § (5) bekezdésben meghatározott a Rendelet 4. mellékletének 3.2. és 3.6. pontjában foglalt tartalmi követelményeknek megfelelő biztonsági elemzés, továbbá az illetékes légiforgalmi szolgáltató véleménye.
Átfutási idő: 21 naptári nap. (hiánytalan anyag esetén)
